földvári apátság, Tolna m.: egykori bencés apátság →Dunaföldvár területén. - Alapításának körülményei ismeretlenek. 1199: a pápa elé került a ~i apát és Kalán pécsi pp. viszálya. Az apát szerint a pp. hivatalos látogatás során elvette tőle (III.) Béla 2 okl-ét, mely szerint nem tartozik a pécsi pp. joghatósága alá, a pénzt is elvitte, amit ő, az apát, római utazására szánt, majd a cikádori monostorba záratta. A pp. római képviselője ellenben így számolt be: az apátot az említett 2 okl. hamisításával vádolták, a pp. ezért letétette, vezeklésre és javulásra vitte Cikádorba. Az apát visszaszökött apátságába és a pp. egyik tp-ának a papjait megkárosította, ezért a pp. kiközösítette. A p., amíg az igazság nem tisztázódik, föloldotta az átkot, visszahelyezte az apátot és visszadatta az elvett javakat. Felkérte a váci és csanádi pp-öt és a zirci apátot az ügy kivizsgálására. Ennek eredményét nem ismerjük. - Később a p. okl-ek a ~ot az exempt egyh-ak között sorolják fel, tehát kir. kegyuraság alatt állott. 1336: a konvent pecsétje és 1343: okl. szerint Szt Péter volt a patrónusa. 1364: apátja részt vett Garamszentbenedeken, 1366: Mogyoródon a rtart. kápt-on, és megbízása volt a garábi apátság vizitálására. 1460-tól →kommendátorok és gubernátorok, 1499: Váradi Péter kalocsai érs. kezére került. 1508: említik utoljára. 1526: a Budára vonuló török hadak bizonyára feldúlták. 1732: még állt az apátsági tp. szentélye, és mellette temető volt. H.F.

PanRt XII/B:167. - Entz G. 80. születésnapjára (emlékkv.) 137. (Kozák Éva)